Ma lenne 70 esztendős az a kivételes tudású edző, akinek a legnagyobb álmom megvalósítását, a válogatottban való pályára lépést, a nemzeti színek viselését, a litvánoknak, románoknak, angoloknak lőtt gólomat köszönhetem.
Az elmúlt évtizedek azon kevés magyar szakembereinek egyike, akit bátran kerestek még külföldről, elismerték ott is tudását. A Ferencvárosban nevelkedett, mégis a Honvéd, majd az MTK kapuját őrizte éveken át, majd Svédország ellen a válogatottban is bemutatkozhatott. Szövetségi kapitányként az utolsó hatalmas siker részese lehetett, 1984-ben győzelemre vezette az ifjúsági válogatottunkat a Szovjetunióban megrendezett Európa bajnokságon. A felnőtt csapatnál együttese, a mi kis nemzeti tizenegyünk, közel 2 éven át maradt veretlen.
Az első meghívóját, az Ausztria elleni, idegenben aratott 3-2-es diadalra invitálót, ahova sok ezer magyar drukker kísérte el a csapatot, soha sem felejtem.
Mint ahogy "Berci bácsi" téged sem!
Köszönök mindent!