A bátrak igazsága

Érted, nem ellened...

Meglepődve olvasom minden reggel, a hozzáértők, szakemberek, újságírók véleményét a szaklapokban, interneten. Valljuk be őszintén, ezek nem sok konkrétumot tartalmaznak, rengeteg a közhely bennük, színes mondatok, címszavak, melyeket minden mélypont, súlyosabb vereség után olvashatunk, már-már kötelezően kell, hogy durrogtassák őket, elterelve a valós és kimondott problémákról a figyelmet.

Pár kérdés régóta foglalkoztat, eltekintve attól, hogy ki szereti, ki nem szövetségi kapitányunkat, ki az, vagy kik azok akik most bebújva mögé újra túlélhetik ezt a helyzetet (is):

1) Ki az, aki a szakmai döntéseket hozza szeretett szövetségünknél? Ki az, aki kiáll és vállalja a felelősségét annak, hogy az ő ötlete volt Pintér Attila kinevezése.

2) Nincs egy olyan ember a szövetségben, baráti társaságban, ismerősök között, aki oda tudna állni az elnök úr elé, illetve a legfelsőbb vezetés elé és azt mondaná: „bocsánatot kérünk, de ez nem jó, rossz döntés volt, hibáztunk!”

3) Mikor kezdjük el óvatosan megkérdezni a nemzetközi mércével mérve, évek óta egy futballistát kinevelni nem tudó utánpótlásunk vezetőit, hogy: „elnézést, ha évek alatt ennyi és ennyi milliárdot fordítottunk ilyen-olyan címszóval az utánpótlás infrastrukturális, anyagi és szakmai fejlesztésére, akkor hol van a befektetett munka eredménye? Hány játékost adtunk el az elmúlt időszakban külföldre, hány játékost neveltek ki az akadémiák, mennyi bevétel folyt vissza e játékosok eladásából a rendszerbe, a magyar futballba?” Valószínű, hogy elkeserítő lenne ez az arányszám!

4)Mikor veszi észre, mondja el valaki őszintén, hogy hatalmas támogatás, pénz, paripa, fegyver biztosítása mellett sem lépünk előre szakmailag. Nemzetközileg értékelhetetlen a futballunk, senki sem kíváncsi játékosainkra, szakembereinkre. Ugyanazok az arcok, érdekek ülnek hosszú ideje a székekben, immár a legnagyobb üzletember és a mindenkori szövetségi kapitány árnyékába bújva.

5) Mikor kérdezi meg azt is valaki, hogy miért nem akarnak már játékosaink külföldre menni? (és most vonatkoztassunk el a képességektől) Miért nem motiváltak? Eredmények nélkül miért jön ide ennyi spanyol, belga, holland vagy portugál játékos? Valószínűleg azért, mert ilyen teljesítmények, eredmények, követelmények mellett, sehol sem tudnának ennyit keresni! Ez a teljesítmény máshol csak a keresetük maximum 50%-ra lenne elég!

Pintér Attilának nincs könnyű dolga. Én hiszek abban, hogy megpróbálja tudása legjavát adni a legmagasabb edzői székben. Nincs könnyű dolga, mert kevés a nemzetközi szintű játékosunk, nincs nagy választási lehetősége! Ettől függetlenül sok hibát vét, ennyit tud, ezzel az ismeretanyaggal, szinte nulla nemzetközi tapasztalattal, habitussal, kommunikációs készséggel, megjelenéssel állította őt csatasorba valaki. Valaki, aki nem vállalja döntését. A szakmai bizottság is kritizál, támad! Egy szép grémium, sok nagy csatát megélt szereplővel, akik ugyanúgy (ahogy én is) részesei az elmúlt évek „sikereinek”. Feltételezem ők is támogatták a kinevezést közel egy évvel ezelőtt, ők is elmondták a szakmai véleményüket?! De most ez a legegyszerűbb mindenkinek, elrejtőzni egy sikertelen momentum mögé, melynek az arca Pintér Attila.

Én hiszek abban, hogy végre valaki húz egy vonalat a román 3-0, a holland 8-1, a portugál 6-1, vagy az észak-ír 1-2 után és ki meri mondani: rossz irányba megyünk! A világ futballja a másik irányba van!

Ne várjuk meg mi is, mint „Serling ezredes” (Denzel Washington), aki végzetes hibát követett el, és kiadta a tűzparancsot. Bár lehet, hogy erre lenne szükség, hogy a titkokról lehulljon a lepel és kiderüljön a „Bátrak igazsága”!

fotó: Trollfoci