Világbajnokság 6. nap (3)

Oroszország-Dél-Korea: 1-1 (0-0)

Az, hogy a mérkőzés „riportergyilkos” lesz, már a himnuszok hallgatása során felmerült bennem. Miután megláttam a koreai csapatösszeállítást, ez a gondolat csak tovább motoszkált a fejemben.

A meccs kommentátora is előre elnézést kért, hogy itt bizony a keresztneveket ne várjuk tőle, mert biztos beletörik majd a nyelve. Lehet, hogy csak én voltam ezzel így, de tényleg nem számított az első félidőben melyik koreai játékosnál volt a labda, mert sok minden nem történt. Talán ennek is volt köszönhető, hogy rengeteg információt megtudhattunk a két ország focitörténelméről, érdekességet a világbajnokságról, a kapitányokról, az időjárásról és már nem is tudom még miről. Ha most egy jó nagy adag iróniát lehetne a sorok közé „bebiggyeszteni” isten bizony megtenném. Azt pedig, hogy Fabio Capello az orosz csapattól mit várt az első 45 percben, tényleg nem tudom megmagyarázni. Sebaj, gondoltam, majd a második félidő jobb lesz. 
Úgy tűnt, mintha két „másik” csapat jött volna ki az öltözőből, helyzetecskék itt is, ott is. Hihetetlen, de a koreai szurkolók minden egyes akciónál sikításban törtek ki; szerintem fogalmuk sem volt minek örülnek. Jó-jó, persze azért volt pár veszélyes koreai lövés, amely okozott némi riadalmat az orosz kapu előtt. Majd jött a hidegzuhany az orosz testvéreinknek, egy óriási potyagól, de nevezhetném akár banális kapushibának is Akinfeevtől. Az én pulzusom is kicsit szaporább lett, így az elalvás veszélye elhárult, főleg miután pár perccel később az oroszok szintén „összekapartak” egy gólt. Végre elkezdődött a mérkőzés, amire 75 percet vártunk. De aztán rájöttem, hogy valószínű az adrenalin „nyomta” meg a fiúkat, mivel az utolsó 10 percben újra visszaállt a meccs a régi kerékvágásba: „tilitoli” és veszélytelen támadások mindkét oldalon. Ha kategorizálni lehetne, akkor ezt a mérkőzést bizonyára „a nyugodtan kihagyhattam volna” csoportba sorolnám...

fotó: fifa.com
szerző:schindlerA